Kimeséli az életét

Bánfalvy Éva anagrammájából született Vavyan Fable írónő művészneve, mondván: fiktív történetekhez fiktív név dukál. Vavyan már ugyan sok mindent elárult magáról, mi, könyvei olvasói mégis mindig kérdeznénk tőle. Az írónő közönségtalálkozókon is örömmel vesz részt, ahol az állandóan megjelenő kis közösségből már baráti társaság alakult ki. Vavyan most lapunk kérdéseire válaszol őszintén, a tőle megszokott humorral.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Star: Önmagáról írja vagy mintázza a szereplőit? Mennyire azonos a hősnőivel?
Vavyan Fable: Nem vagyok én annyira eltelve magammal. Ők is nőneműek!

Star: Kedvenc írói közül említene néhányat?
Vavyan Fable: Kosztolányi, Hrabal. Vonnegut, Chandler, Rejtő, Márai, Fable etc.

Star: Mikor és minek hatására kezdett el írni?
Vavyan Fable: Tizenegy éves voltam, már minden hozzáférhetőt elolvastam otthon és a gyermekkönyvtárban is, és unatkozni kezdtem. Ez vezetett az első zsengéim megírásához. A többi regény pedig azért készült, mert éppen ilyen történetek, fantasyk olvasására vágytam, és ezeket senki más nem írta meg számomra.

Star: Kinek a hatására döntött úgy, hogy író lesz?
Vavyan Fable: Ez nem döntés volt, hanem fátum. Így kellett lennie!

Star: Mi volt gyermekkori kedvenc olvasmánya?
Vayan Fable: A legyek ura Goldingtól. A 22-es csapdája Hellertől. És annyi más.

Star: Mivel írja a könyveit?
Vavyan Fable: Kezdetben tollal, spirálfüzetbe körmöltem, majd villanyírógép következett. Ma már számítógéppel dolgozom.

Star: Milyen munkatempóban dolgozik? Hogyan képzelhetjük el egy átlagos napját?
Vavyan Fable: Nincsenek átlagos, lekottázható napjaim, nem szeretem a monotóniát. Mindig írok, főként fejben, és ha ott minden részlet összeállt, csakis akkor ülök le a géphez, és kimesélem magamból a történetet.

Star: Az írás mellett mi a hobbija?
Vavyan Fable: Lovagolok és utazgatok.

Star: Van példaképe, vagy volt valaha?
Vavyan Fable: Példaképállításhoz túlságosan szuverén és öntörvényű vagyok. Nem szeretek nyájakhoz, szekértáborokhoz tartozni, nem istenítek senkit. Sokakat tisztelek, elődeim és kortársaim közül is. Például Márait, Szabó Magdát, Hrabalt, Kosztolányit, Chandlert, Rejtőt, Polcz Alaine-t, Poppert szívesen olvasom.

Star: Mi motiválja az íráskor, honnan meríti az ötleteit?
Vavyan Fable: A mesélési kedv. Ha ez rám tör, bezárkózom és írok. Az életből és a képzeletemből merítek. Ők jól egymás alá játszanak.

Star: Van-e kedvenc filmje, illetve színésze?
Vavyan Fable: Például a Sörgyári capriccio. Daniel Day-Lewis és sokan mások.

Star: Mit tanácsolna a jövő nemzedék íróinak?
Vavyan Fable: Írjanak!

Star: Hisz az ezoteriában. illetve a horoszkópban?
Vavyan Fable: Hiszek a - nem iparszerű - ezoteriában. Afféle őspszichológiának tekintem, amely akkor segített önmagunk és mások megértésében, amikor még nem vettük be, hogy csupán a kézzelfogható és a „tudományosan bizonyított” dolgok léteznek, vagyis, amikor az ember még zsigeri szinten hitt a mesékben, megérzésekben.

Star: Mi a horoszkópja? Illik önre?
Vavyan Fable: Kos vagyok, jellegzetes Kos-tulajdonságokkal, mint például az erős hajlam a falak lefejelésére. Az újságokban megjelenő csillaglátásokat nem olvasom. Komolyabban akkor mélyedtem el a témában, amikor a Sárkánykönny című regényemet írtam, mivel annak főhősnője horoszkópkészítésből (is) élt.

Star: Kap kéziratokat idegenektől? Foglalkozik velük?
Vavyan Fable: Mindenkit lebeszélek arról, hogy kéziratot küldjön nekem. Emlékszem, hogy hajdan hányan és hányképpen utasítottak el különféle kiadókban, és mégsem nekik lett igazuk. Nem szeretnék hasonló tévedésbe esni.

Star: Vagány gyerek volt? Élénk fantáziával? Eszébe jut valamilyen emlékezetes csínytevése?
Vavyan Fable: A pelenkából legott a bringára nyergeltem át. Pörögtem, mint a búgócsiga, fiútársaságban éreztem jól magam, sosem voltam babázós alkat. Hároméves koromtól rendszeresen egerekkel és békákkal rohangáltam anyám után, aki „nőiesen” irtózott tőlük. Mire felnőttem, hozzászoktattam őt az élővilág legtöbb képviselőjéhez. Osztályfőnökeim úgy vélték, Villon sorsa vár rám, de nem a költészetre gondoltak, hanem a bitóra. Középiskolai osztályfőnökömet a 20 éves érettségi találkozón módfelett meglepte, hogy még nem vagyok akasztott lator, sem deklasszált. Az pedig, hogy író lettem, őszinte keserűséget váltott ki belőle.

Star: Mikor költözött vidékre? Miért nem kedveli a várost?
Vavyan Fable: 1991-ben költöztünk Budáról Szentendrére. Midőn a hangulatos kisváros Budapest elővárosává tömegesedett, „továbbhajóztunk” a Pilisbe. Nem a várost nem ked¬velem, hanem a vidéket szeretem sokkal jobban. Kedvelem a csendes, emésztgetős, meditáló életszakaszokat is, immár nem a rohanás pörget, inkább a szellemi és valóságos utazások stimulálnak.
Star: Ritka manapság a hosszú távú kapcsolat. Hogyan oldják meg férjével a konfliktusokat? Mi a titok?
Vavyan Fable: Megbeszéljük, megvitatjuk, vagy meghadakozzuk. Kapitulálunk vagy kompromisszumot kötünk. Gondolkodunk. Szeretjük egymást. Ennyi!

Star: Féltékeny típus?
Vavyan Fable: Nem tudom. Ilyen szerencsés vagyok.

Star: Mi a véleménye a szerelemről?
Vavyan Fable: Kedvenc érzelmem. 34 regényemben megfogalmaztam néhányszor, hogy mennyire.

Star: Kinek mondja el a problémáit?
Vavyan Fable: A barátaimnak, a férjemnek. Hírhedetten analizáló típus vagyok, mindent alaposan és rengeteg oldalról megvizsgálok. És ha szétszedtem valamit vagy valakit, nem ugyanolyannak rakom össze újra. Ezt nevezik szublimálásnak, az írók többsége ebből dolgozik.

Star: Gyerekkori barátokkal tartja a kapcsolatot?
Vavyan Fable: Gyermekkoromban a regényírás és a könyvek voltak a legjobb barátaim. A kapcsolat töretlen. Azért persze emberekkel és állatokkal is barátkozom, némelyekkel komolyan és már-már szenvedélyesen.

Star: Milyen anyós?
Vavyan Fable: Nem tudom, mivel a fiam nőtlen. A horoszkópom szerint mindenképpen sárkány-anyós leszek. Szerintem az anyós milyensége nagymértékben múlik a menyen is. Menyként természetesen nem egészen így vélekedtem.


<< vissza a főoldalra
©2002. Vavyan Fable All rights reserved. Used by permission only.